Az indiai kultúra egyik legnagyobb kincse a Mahabharata, egy óriási epikus mű, mely az emberi lélek mélységeit tárja fel, miközben izgalmas történetet mesél el. A Mahabharata nemcsak egy teljes filozófiai rendszer, de az indiai vallás és kultúra esszenciáját is magában hordozza. Vyasadeva (Krisna irodalmi inkarnációja) mintegy 5000 évvel ezelőtt írta le ezt a monumentális művet a Kali Yuga kezdetén. Ez a világ leghosszabb ismert verse, 100 000 slókából (versszak), 200 000 sorból és 1,8 millió szóból áll. Kb. 15-ször hosszabb, mint a Biblia, és könnyedebb olvasmány, mint például a négy védából származó szövegek. Ezért ajánlott olvasmány lehet akár kezdők számára is, mivel vonzóbb számunkra az érdekes, izgalmas történet a védák szárazabb, nehezebben érthető filozófiájával szemben.
Történet röviden:
A történet Shantanu királyával kezdődik, aki Hastinapur ura. Feleségül vette Ganga istennőt, és született egy fia, Bhishma, aki a Mahábhárata egyik legkiemelkedőbb szereplője. Ganga elhagyta a királyt és fiát, hogy teljesítse szent kötelességét. Később Shantanu feleségül vette Satyavatit. Két fiuk született. Majd három unokájuk: Dhritarashtra, Pandu és Vidura.
A történet elején Pandu a király, aki jártas a hadviselésben és az íjászatban. Testvére, Dhritarastra volt az idősebb, de nem lehetett király, mert vakon született. A királyság politikai és társadalmi ügyei zökkenőmentesen zajlottak Pandu hatalma alatt. De egy váratlan esemény miatt Pandu úgy döntött, hogy átadja az államügyeket vak testvérének, Dhritarastranak, és egy időre elvonult az erdőbe két feleségével.
Pandunak két felesége volt: Kunti és Madri. Öt fiuk született: Yudhisthira, Bhima, Arjuna, Nakula és Sahadeva (ők a Pándavák). A fiúk öt félisten gyermekei, mivel egy átok megakadályozta, hogy Pandu apa legyen. Kunti kapott egy olyan mantrát lánykorában egy szenttől, amivel a félisteneket meg tudna hívni, és kérhetett tőlük egy áldást. Az azonban mindenki előtt titok volt, hogy Kunti már lányként anyja lett egy Karna nevű fiúnak a mantrának köszönhetően. Amikor Pandu és másik felesége, Madri meghalnak, Kunti az öt fiúval, a Pandavákkal visszatért a királyságba.
Dhritarashtra feleségül vette Gandhari hercegnőt. Száz fiuk (Kauraváknak hívták őket) és egy lányuk született. A Kauravák a szent szöveg szerint démonok emberi inkarnációinak számítottak. A Kauravák féltékenyek voltak, és csúnyán bántak unokatestvérekkel, a Pandavákkal. Yudhistira, a legidősebb Pándava lett volna jogosult a trónra, mivel idősebb volt Duryodhanánál. Duryodhana, a Kauravák legidősebbje ebbe nem tudott belenyugodni. Az unokatestvérek között ellenségeskedés alakult ki. Ez odáig fajult, hogy a Kauravák összeesküdtek és tervet készítettek, hogy megöljék a Pandavákat egy tűzveszélyes anyagokból készült kastély felgyújtásával. Bár ez a terv kudarcot vallott, a Kauravák nem adták fel, és kétségbeesetten el akarták pusztítani a Pandavákat.
A Pandavákat Duryodhana nagybátyja, Sakuni csapdába csalta egy Chaturanga nevű kockajátékban. Yudhisthirát meghívták játszani, és a játék közben elkövetett csalások miatt elvesztette királyságát és minden vagyonát. Ez nem volt elég a Kuraváknak, még 12 évre száműzetésbe is küldték őket. Ezt még az is tetézte, hogy a Pandavák feleségével, Draupadival is nagyon megalázóan bántak a Kuravák a kockajáték során. Ezek az események indította el a háborút a Pandavák és a Kauravák között. Amikor a Pándavák visszatértek száműzetésükből a királyságba, Duryodhana nem volt hajlandó visszaadni a királyságot a Pándaváknak, és kész volt harcolni emiatt. Bár a Pándavák békeszerződést ajánlottak, de a Kauravák minden javaslatot elutasítottak.
Végül a történet a Kurukshetra csatában csúcsosodik ki, ahol az unokatestvérek egymás ellen harcolnak. Ebben a csatában sok királyság szövetkezett a Pandavákkal és a Kauravákkal. 18 nap iszonyatos mészárlás után a Pándavák túlélték és megnyerték a csatát, de elvesztették közeli barátaikat és szeretteiket.
Élete végén Yudhisthira újra próbának lett kitéve, amikor elérte a mennyország kapuját. Arra kérték, válasszon, hogy a boldog örökkévalóságot kéri a mennyben a testvérei nélkül, vagy csatlakozik testvéreihez a pokolban. Nem tudta, hogy testvérei már a mennyben vannak, és ez csak egy próba Yudhisthira jellemének tesztelésére. Úgy döntött, hogy a testvéreivel marad, bárhol is legyenek…
A Mahabharata másik főszereplője: Krisna, aki a Pandavák kedves barátja és tanácsadója. Krisna a bölcs tanító szerepét is Magára veszi, aki iránymutatást és bölcsességet nyújt az emberi lélek legmélyebb kérdéseiben. A Mahabharata egyik legismertebb része a Bhagavad Gita, amelyben Krisna és Arjuna között zajló párbeszéd megvilágítja az élet és az emberi létezés alapvető kérdéseit.
A Bhagavad Gita egy spirituális útmutató is, amely a karma, a kötelesség és az odaadó szolgálat fontosságát hangsúlyozza. Krisna tanításai arra ösztönzik az embert, hogy cselekedjen önzetlenül Öérte, ne a jutalomért vagy a tett gyümölcséért. Krisna odaadással és a hittel teli szolgálata elvezet az abszolút boldogsághoz és megvilágosodáshoz.
A Mahábhárata azt tanítja nekünk, hogy a jó mindig győz a gonosz ellen, és hogy éljünk helyesen és igaz módon, végezzük a kötelességünket (dharmánkat) helyesen. Ezeket a nehéz erkölcsi és etikai témákat érdekes, fordulatos történetekbe ágyazva könnyebben megérthetjük és feldolgozhatjuk. A Mahabharata azt a tudást tartalmazza, melynek segítségével az ember jámbor módon, de meggazdagodva, vágyait kielégítve tud élni, és emellett lelkileg is fejlődni tud.
A mű egész problematikája a szenvedélyen alapszik. Az üzenete az, hogy az érzéki élvezetekhez és a hírnévhez való ragaszkodás csak gondot okoz. Bármilyen probléma merül fel az élőlény életébn, az mindig a kéj, a düh, a mohóság, a ragaszkodás, az őrület és az illúzió miatt történik. A hatalom helyes használata elképzelhetetlen az érzékek szabályozása nélkül.
A Mahabharata Isten, Krisna színjátéka, amelyet azért rendezett, hogy tervét keresztül vigye. Krisna mindig örök tárasival együtt végzi kedvteléseit, és megtestesülésének oka a hívei megvédése, a démonok kiirtása és a vallás elveinek visszaállítása.
Ahogy a Pándavák az Úr Krisnát választották vezetőjüknek, számunkra is szerencsés, ha átadjuk magunkat és életünket Krisnának, legjobb jóakarónknak.
Hare Krisna!