Posztjainkban olyan sokat emlegetjük az ősi Védákat, hivatkozunk rájuk, de ott nincs lehetőség kifejteni bővebben, mit is takar ez a rejtélyes és egzotikus szó: Véda…
Véda szó jelentése
Maga a Véda szó tudást, kinyilatkoztatást jelent. Az a tudás, amely örök, sosem változik, az igazság, amely mindent magába foglal. Olyan hiteles tudás, melyre az emberi fejlődés épül. A védikus tudás minden fizikai és „metafizikai” terület ismeretanyagát magában foglalja.
A védikus tudás egy tiszta látást ad a valóságról. A tudás nem csak azt jelenti, hogy bemagolom az információt és utána visszamondom. Aki képes általa megváltozni, az rendelkezik igazából tudással.
Keletkezésük
A világ kezdete óta létezik a Véda. Ezt a tudást Isten adta teremtményeinek. Először csak szájról szájra terjedtek, mert a teremtmények (nemcsak az emberek, más intelligens életformák is vannak!) az univerzumban olyan magas szintű memóriával és értelemmel rendelkeztek, hogy első hallásra meg tudták jegyezni az egészet. De kb. 5000 évvel ezelőtt, a mai kor hajnalán (Kali júga, vaskor) ezt a tudást szisztematikusan írott formába foglalta Vjászadéva, hogy megmaradjon, illetve rendszerezte, hogy könnyebben be tudja fogadni a mai kor embere. Az egyetlen Védát 4 részre osztotta. Vjászadéva lediktálta a Védákat Ganésának, az elefántfejű félistennek, aki valójában rögzítette írásban azt.
Szerkezetük
Felületes szempontból a védikus írások rendszertelennek, sőt ellentmondásosnak tűnhetnek, de ezen könnyen túlléphetünk, ha megértjük a felépítésüket:
A védikus szentírások felépítése egy sok lépcsőfokból álló lépcsősorhoz hasonlítható, és minden lépcsőfokhoz sajátos szentírások tartoznak. A védikus szentírások leírják a célt és az ehhez a célhoz vezető lépéseket is. Egyszerűen mindenkit arra ösztönöznek, hogy haladjon a következő lépcsőfokig a lépcsősoron.
Szent írások típusai
A Védák hatalmas terjedelmű gyűjtemény, és tartalmukat tekintve nem csak vallási tanításokat foglalnak magukban, hanem a világ összefüggéseit, az emberi létezés mélységeit és az élet összes területét tudományosan bemutatják. Nyelve természetesen a szanszkrit.
A négy véda sruti, azaz isteni kinyilatkoztatás. Az ötödik védaként is emlegetett szmritik a puránák, itihászák (eposzok). Ezeket Isten sugallatára szent személyektől kaptuk. A védikus irodalom a 4+1 Védán kívül még számtalan típusú írást is tartalmaz, de ezek száraz felsorolásától és osztályzásától eltekintünk most.
A Védák 94%-a mára már elveszett. De ez a maradék is olyan hatalmas, hogy egy emberélet nem lenne elég a tanulmányozásukhoz. Az isteni elrendezésből “szerencsére” pont azok a részek maradtak meg, amire most szükségünk van.
Amikor a Védák könyveiről beszélünk, akkor ezalatt alapvetően az alábbi négy Védát értjük:
- Rigvéda – himnuszok, imák gyűjteménye
- Számavéda – dalok gyűjteménye. Sok mantrát tartalmaznak, valamint szigorú szabályokat, hogyan kell ezeket a mantrákat misztikus rezgések szerint énekelni.
- Jadzsurvéda – áldozati formulák, rituálék, szertartások végrehajtását írja le
- Atharvavéda – mágikus formulák. Sokféle istentiszteletet és invokációt írnak le. Tágabb értelemben sok más anyagi ismeret is ide számít, mint például az Ayurveda (gyógyszertudományok és az egészség megőrzésének eszközei).
A Védák célja és témakörei
A Védák az emberi életcélokra összpontosít: dharma (igazság és kötelesség), arta (anyagi javak), káma (vágyak beteljesítése), és moksa (felszabadulás az anyagi kötelékektől). Az isteni erők irányítják az univerzumot, és a Védák segítenek kapcsolatot teremteni velük, valamint az Abszolút Igazsággal, Istennel.
Mindezek a tanítások arra ösztönzik az emberi lényt, hogy megértsék, hogy ő nem független entitás, hanem egy egyetemes egész része. Anyagi világunkat félistenek, isteni erők irányítják, akik Isten “beosztottai”. Ha a megfelelő rituálé révén kapcsolatba lépsz ezekkel az isteni erőkkel, akkor anyagi hasznot húzol, és megtapasztalsz némi békét és harmóniát. De a legvégső cél ezeknél a félisteni erőknél is magasabb: maga az Abszolút Igazság, Isten.
A védikus tanítások olvasója megérti a különféle emberi reakciók és törekvések okait. Így tudatosan, folyamatosan fejlődik, s ugyanakkor a környezetében történő jelenségeket is megérti, látja az összefüggéseket.
Védák a modern világban
Az ősi Védák tanításai ma is rendkívül relevánsak és alkalmazhatóak a modern életben.
Az emberi természet és a tudat működésének mély megértésén alapulnak, és olyan értékeket hordoznak, amelyek a modern életünkben is segíthetnek az önfejlesztésben.
A Védák esszenciája
A még megmaradt Véda-mennyiség áttanulmányozására sem lenne elegendő rövidke emberi életünk. De “szerencsére” erre is van megoldás: Vjászadéva a Védák lényegét a Védantra szutrában összefoglalta. Ez egy nagyon tömör mű, egy egy pici mondatban óriási ismeretanyag van becsomagolva. A Kali kor esendő és gyenge képességű emberi számára segítségképpen azonban megírta a Védanta szutra magyarázatát is: Srimad Bhagavatamot. Ebben a könyvben emberi pozitív és negatív személyiségeken, történeteken keresztül tanít bennünket.
Az eposzok (Rámajana – szerzője Valmiki, Mahabharata – szerzője Vjászadeva) is történeteiken és szereplőiken keresztül tanítanak bennünket a helyes viselkedésre, látásmódra. A transzcendentális igazságokat könnyedebben olvasható, emészthetőbb formában adják át.
A Mahabharata egyik része a Bhagavad Gita, a hindu “Biblia”. A Gitában maga Krisna tanítja barátját, Arjunát a transzcendális ismeretekre.
Érdekességek a Védákról
- Gárdonyi Géza is ismerte a védikus filozófiát, hitt a lélekvándorlásban, és szinte szó szerint, de sajátos költői képpel fogalmazta meg a Bhagavad-gítá sorait.
- A Rigvéda 30 kézirata 2007-ben felkerült az UNESCO világörökség gyűjteményébe.
- Az egész univerzum felépítését pontosan, számszerűen leírják. Sok számadatot végül a modern tudomány kutatásaival bizonyított (vagy még fog bizonyítani a jövőben 🙂).
- olyan modern technikai megoldásokat is leír mint pl. az elektromos áram átvitel vezetékes kábelen, a tűz, a nap és a szél energiaforráskénti használata, gőzgépek, tengeralattjárók, légi közlekedés, űrhajók…
- Ganésa úgy vállalta el az írást, hogy csak addig fog írni, míg Vjásza szünet nélkül diktál. Az íráshoz saját agyarát használta tollként.
Összegzés
A Védákat nem elég olvasni, hanem gyakorlatba kell ültetni őket, ugyanúgy mint például egy szakácskönyv ismeretanyagát. Erre egymagunkban otthon ne vállalkozzunk, hanem fogadjuk el egy tanult mentor segítségét. És hogy ilyet honnan keríthetünk? Válasz egyszerű: a Krisna-völgyi Vendégház által szervezett elvonulások csapata szívesen segít Neked!
A Védák Érted is vannak! Használd tudásukat saját életedben!